A várak és kastélyok kutatásnak egyik alapvető vonása, hogy zömében a nemesség mindenkori lakóhelyeit, birtokigazgatási és széles értelemben vett kulturális központjait szeretnénk megismerni. A Felső-Bodrogközben található Bacska (szlovákul: Bačka) is jó példa lehet erre.
Sok esetben – többször mint gondolnánk – ismeretlen mélységben kell kutakodnunk és előfordulhat, hogy 18-19. századi barokk és eklektikus épületek falai is középkori részleteket tartalmaznak. Legalábbis a birtoktörténeti adatokból nyilvánvaló, hogy a Gutkeled nemzetségből származó Bacskaiak ősei is az Árpád-kortól kezdve névadó falujukban éltek.
Két kastélyukról is részletes magyar nyelvű összeírás maradt fenn 1672-ből!Az egyik, emeletes épület bacskai Újlaky Györgyé volt, a másik pedig Dessewffy Ferencé. Utóbbiról részletes genealógiai kutatás híján csak feltételezni tudom, hogy ő maga vagy felmenője beházasodás révén került Bacskára.
Hogyan tudjuk meghatározni, vajon hol lehettek a 17. századból ismert, palánkkal erődített kastélyok? A falu 19. század közepi térképére nézve a falu közepén látszanak egy vagy két kastélyra és a hozzájuk csatlakozó gazdasági épületekre utaló jelek:
Az 1910-ben készült kataszteri térkép részletén már egyértelmű, hogy jó volt a sejtésünk:
A két épület közül a nyugati oldalra esőt – sejthetően a régebbit – napjainkra lebontották. A topográfiai térképen kiemelkedés jelzi a helyét:
Az utca keleti oldalán jelölt földszintes kúria a mai napig lakóházként szolgál. Az 1905-ben megjelent Borovszky szerzője mindkét kastélyt 19. századinak vélte – nyilván aktuális megjelenésük alapján. Azonban nyilvánvalóan régebbiek lehettek.
A Bacskaiak őseinek lakóhelyével ugyanis legkésőbb 1200 óta számolnunk kell. Más kérdés persze, hogy a konkrét helykontinuitás mióta állhatott fenn?
(folyt. köv.)
djnaploja 