Tegnap a sejthetően Polgárdival szomszédos Kőszárhegyen előkerült Seuso-kincsről írtam. Ez egy több száz darabból álló későrómai lelet. Ugyanitt azonban a középkorban is érdekes dolgok történtek.
Az azóta lebányászott tetejű Somlyó, régebbi nevén Bökénysomlyó hegyen ugyanis még a 20. század elején is egy kolostorrom maradványai voltak láthatók. A romok közt még a 19. század végén több középkori arany- és ezüstékszer is előkerült. Ezek talán a kegyúri család sírjaiból származtak, de közelebbit nem tudunk róluk (Károly János, Fejér megye történetírója említi őket).
Elképesztő, de sem fényképet, sem alaprajzot nem ismerünk a falmaradványokról, melyeket alapjukkal együtt az elmúlt évszázadban bányásztak el! Pedig már 1083-ban, István király szentté avatása kapcsán említik az itteni “Szent Üdvözítő egyház mellé zárt igen híres életű apáca”, Karitas nevét. A krónika szerint ő javasolta az éppen bebörtönzött Salamon ex-király szabadon bocsátását, ami után könnyebbé vált a leendő szent addig nehezen megmozdítható sírlapjának felemelése.
A nevéből következően a Bökény nemzetség által már 1083 előtt – hogy mennyivel, nem tudjuk – alapított monostorból később társaskáptalan lett.
Nagyon érdekes, hogy a királyi koronázó városhoz ennyire közel létezett, ráadásul egy hegy tetején, hazánk legrégebbi magán alapítású apácakolostora! (Említhetnénk királyú alapítású társát, Apácasomlyót – a mai Somlóvásárhelyt – is, de ott nem a hegyen, hanem a lábánál a faluban épült maga a kolostor.)
Hogy még egy érdekességet említsek, 1274. szeptemberének utolsó napjaiban jelentős csata is volt a bökénysomlyói hegy mellett. A 12 éves gyermek IV. László király nevében harcoló Csákok legyőzték a 10 éves András szlavón herceg – a király öccse – nevében fellépő Kőszegieket. A családi címerében szereplő oroszlán bátorságával küzdő Csák Péter személyesen vágta le a Kőszegi-klán fejét. “Nagy” Henrik volt nádor és szlavón bán a harctéren veszítette életét.
A Somlyó-hegy a második katonai felmérés térképén. Balról a Bökénysomlyó, az egykori kolostor helye, jobbról a Szársomlyó (újabb nevén: Szár-hegy), a mai Kőszárhegy névadója, melynek déli lejtőjén kerülhetett elő a Seuso-kincs.
djnaploja 
Bán Róbert, középiskolai tanár üzenete egykori tanítványaihoz a jobbikról >>>
Az ilyen tanári dörgedelmek általában pont az ellenkezőjét szokták elérni annak mint amire a dörgedelem irányul. A ne cigizzetek, ne igyatok, ne szexeljetek, ne drogozzatok intések is falra hányt borsó!
Megjegyzem, ez egy elég régi ügy, -mármint ennek a tanárnak a levele. A legnagyobb esély arra van hogy maga a Jobbik áll a levél mögött. Ők ugyanis tudják hogy a fiatalok hogy viszonyulnak az ilyen tanári okoskodásokra!
Kedves jobbikcsepreg!
Ön vagy nem olvasta el, vagy nem értette meg a tanár úr üzenetét!
Tanár úr volt tanítványaihoz szólt, akik – ha annak idején nem is -, de ma már felnőtt fejjel megértik a szavait, és talán már azt is tudják, hogy akkor kaptak tőle valamit.
Ergo, tanár úr nem önhöz szólt!
Bableves!
A “tanár úr levele”, nem feltétlenül azokhoz szól akiknek az címezve van!
Hanem mindenkinek aki elolvasta. Kontradiktív (olyan fiatalok is olvassák sokan, akik rühellik a tanári okoskodást) hatása miatt pedig nagy valószínűséggel Jobbikos iromány!